A megkérdezettek közel fele soha nem használja az AI-t munkájához, tanulmányaihoz, és további 17 százalék csak nagyon ritkán tesz így. Ugyanakkor 8 százalék gyakran, 9 százalék nagyon gyakran dolgozik vele. Az otthoni alkalmazást tekintve némileg kedvezőbbek a tapasztalatok: 64 százalék használta már magáncélra az AI-t (ennek egyharmada, tehát össszesen 20 százalék gyakran tesz így).
Milyen gyakran használ AI alapú szoftvereket munkája/tanulmányai során?
Forrás: GKI felmérés
Demográfiai szempontból a legnagyobb különbségek az életkor szerinti bontásban mutatkoznak: minél fiatalabb valaki, annál inkább használja a mesterséges intelligenciáját. A megkérdezett diákok 90 százaléka használt már AI-t tanulmányaihoz, 42 százalék nagyon gyakran, további 16 százalék gyakran használja azt. Az aktív munkavállalók 56 százaléka használ valamilyen AI alkalmazást munkájához, 17 százalék gyakran, vagy nagyon gyakran. Az AI terjedését a jövőben a fiatal generációk munkaerőpiaci belépése is fűteni fogja.
AI-használati attitűdök a munkahelyen – egyenlegérték korcsoport és foglalkozás szerint (az alacsonyabb értékek kisebb használati gyakoriságot jelölnek)
Forrás: GKI. Megjegyzés: a beérkező válaszokat átsúlyozták egy -100-tól +100-ig terjedő skálára, ahol -100 az AI használat teljes hiányát, 0 a közepes gyakoriságú AI használatot, +100 pedig a nagyon gyakori AI használatot mutatja.
Foglalkozás alapján leginkább az önálló értelmiségi munkát folytatók használják munkájukhoz a mesterséges intelligenciát. Őket követik a vezetők, valamint a versenyszférában irodai munkakörökben dolgozók. Kevésbé elterjedt az AI használata a vállalkozók körében, mégkevésbé a közszféra irodai dolgozói közt.
A fővárosban – részben a szolgáltatószektor nagyobb súlya miatt – magasabb az AI-t használók aránya, mint a többi településtípuson. Kedvező hír, hogy a férfiak és a nők AI használata között nem figyelhetők meg különbségek.
Bár a megkérdezettek 70 százaléka érzékel valamilyen szintű fenyegetést az AI részéről munkája kapcsán a következő öt évben, csupán 5százalék tartja jelentősnek azt. Az AI-t egyébként is nagyobb kedvvel használó fiatalok azok, akik jobban féltik munkájukat. Ezzel párhuzamosan a tanulók jobban aggódnak jövőbeni állásuk miatt, mint a már jelenleg is dolgozók. Leginkább a versenyszférában irodai munkakörben foglalkoztatottak érzik fenyegetőnek a mesterséges intelligenciát, míg az önálló értelmiségi tevékenységet folytatók kevésbé tartanak attól, hogy az elveszi munkájukat.
