Hatalmas kihívás a cégek számára az infláció hatásának ellensúlyozása
A Jobtain 2025 márciusában végzett felmérést partnerei körében többek között arra a kérdésre vonatkozóan, hogy leginkább mi határozza meg a bérpolitikájukat. Kutatásuk alapján a cégek egyharmada teljesítményalapú bérstratégiát követ és nem jelent számukra kihívást az objektív mérőszámok kidolgozása. A vállalatok 45 százaléka csak kisebb módosításokat tervez a bérstruktúrában, viszont 36 százalék egyáltalán nem módosítaná azt. Ez utóbbi arány azért érdekes, mert az EU bértranszparencia irányelveinek való megfelelés meglehetősen komoly feltételeket támaszt a vállalatokkal szemben, amelyek közül az azonos munkáért egyenlő bér elve csak egy a sok közül. Igaz, ezzel kapcsolatban a megkérdezettek 75 százaléka úgy nyilatkozott, hogy már most megfelelnek az egyenlő bérezés alapelvének. Viszont a számos további, bértranszparenciával kapcsolatos elvárásoknak való megfelelés miatt bizonyos, hogy sok cégnek át kell alakítania a bérpolitikáját. A tehetségek megtartása, illetve a dolgozói elégedettség növelése a cégek harmadának jelent hatalmas kihívást.
„A munkavállalók több mint ötven százalékának a fizetése 300 000 forint alatt van jelenleg, harmaduk 3-500 000 forint között keres, és mindössze 6 százalékuk fizetése esik a 700 000-1 000 000 forintos kategóriába. A dolgozók több mint fele nem kapott tavaly béremelést, egyötödük pedig csak 5 százalék alattit, ugyanakkor a munkavállalók háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy nőttek a megélhetési költségei. A bérigénynél a betanított munkások is 500 ezer forint feletti fizetést jelöltek meg, a szellemi munkakörben ez közel 700 ezer forint. Az egyéb juttatások kategóriájában a pénzbeli és természetbeni juttatás egyaránt fontos a betanított munkások közel felének” – mondja Mihályi Magdolna. A kutatásból kiderült: a munkavállalók béremelési igényeinek legmeghatározóbb oka az elmúlt időszakban tapasztalható áremelkedés. Amennyiben az árak csökkennének, a fizetésekben sem várnának akkora emelést a dolgozók. A Jobtain felmérése szerint a cégek a bérfejlesztésnél inkább a versenytársakat figyelik. Ugyanakkor 32 százalék nyilatkozott úgy, hogy az infláció jelenti a legnagyobb kihívást a bérpolitika kialakításában.
Bérpolitika és bértranszparencia 2025-ben
Egy vállalat bérpolitikájára számos gazdasági, társadalmi és munkaerőpiaci tényező van hatással. A munkaerő-megtartás és motiváció, az infláció negatív hatásainak kiküszöbölése, a tehetségek bevonzása, a toborzás, a társadalmi egyenlőség biztosítása, a vállalati teljesítmény a gazdaság egésze számára is jelentős tényező. A munkaerőpiacon a szakemberhiány arra kényszeríti a cégeket, hogy valóban versenyképes béreket ajánljanak. A piaci munkaerőkereslet és -kínálat nagymértékben befolyásolja a bérpolitikát. Hiány esetén magasabb béreket kell ajánlani a tehetségek bevonzására. Sokszor nemcsak a versenyképességet veszik figyelembe a vállalatok bérpolitikájuk kialakításánál, hanem a munkahelyi környezetet, a fenntartható működést és a közösségi projektekhez való hozzájárulást is.
„Egyre nagyobb szerepet kap a bértranszparencia. A cégek egyre inkább nyíltan kommunikálják a bérezési struktúrájukat, a fizetési skálákat, és igyekeznek biztosítani, hogy a munkavállalók tisztában legyenek a bérek alakulásával a különböző pozíciókban. Egyre inkább globális munkaerőt alkalmaznak, és ennek megfelelően alakítják a bérpolitikát. Figyelembe veszik a különböző földrajzi helyek közötti bérkülönbségeket és a helyi piacon versenyképes kompenzációs csomagot kínálnak” – emeli ki a Jobtain szakértője.
A bérbenchmarking szerepe felértékelődik
A bérbenchmarking alapvetően azért fontos, mert lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy megértsék, hol helyezkedik el bérezésük iparági és piaci szinten, hogyan alakíthatják a bérpolitikájukat úgy, hogy az versenyképes, motiváló és fenntartható legyen. A bérbenchmarking során a vállalat összehasonlítja a bérszintjét a konkurenciával, így lehetősége nyílik a versenyképes szint megismerésére. A folyamat során a belső egyenlőtlenségek kezelése is megvalósulhat, hiszen összevethetővé válik az azonos munkakörben dolgozók bére. Az eredmény mindenki számára előnyös: csökkennek a bérkülönbségek, kialakítható egy egyenlő és igazságos bérezési politika, amely megfelel a szabályozásoknak. Áttekinthetők a bérrel kapcsolatos kiadások és sor kerülhet azok optimalizálására.
„A jó bérpolitika nem csupán pénzügyi kérdés. Hozzájárul a vállalati kultúra építéséhez, növeli a munkavállalók elégedettségét, elköteleződését. Segít dinamikusan alkalmazkodni a változó környezethez és hozzájárul a vállalati versenyképességhez” – összegzi az eredményeket Mihályi Magdolna.
