A 2025-ben tapasztalt stagnáló gazdasági teljesítményhez képest 2026-tól fokozatos élénkülés várható a magyar gazdaságban. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a GDP 2026-ban 2,4 százalékkal, 2027-ben pedig 2,9 százalékkal bővülhet – írja az Egyensúly Intézet korábbi, 2025. téli előrejelzésére utalva. A növekedés szerkezete továbbra is elsősorban a belső keresletre épül, miközben a beruházások csak lassan válnak a növekedés meghatározó tényezőivé. A külkereskedelem a gyenge külső környezet miatt 2027-ig várhatóan nem járul hozzá érdemben a GDP bővüléséhez. A 2025-ben még magas inflációs környezethez képest a következő években lassú dezinflációs folyamat bontakozhat ki.

Az Egyensúly Intézet várakozásai szerint az éves átlagos infláció 2026-ban 4,2 százalékra, 2027-ben 3,7 százalékra mérséklődhet. A visszafogott belső kereslet, a pozitív reálkamat és a túlértékelt reálárfolyam együttesen mérséklik az inflációs nyomást a következő negyedévekben. A 2025 végén megfigyelt erős forintárfolyamhoz képest a következő években fokozatos leértékelődésre számítanak. Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az euró/forint árfolyam 2026-ban éves átlagban 390 körül alakulhat, míg 2027-ben 404 közelébe gyengülhet. A korrekció irányába hat a hazai infláció eurózónát meghaladó üteme, a magas költségvetési hiány és a befektetői kockázatérzékelés romlása. Az árfolyam gyengülése rövid távon mérsékelt inflációs hatással járhat, középtávon pedig enyhítheti az exportőröket érő versenyképességi nyomást.

A januári gyorsjelentésben emlékeztetnek rá, hogy a VOSZ Barométer 2025. IV. negyedéves adatai szerint a vállalkozói hangulat tartósan alacsony, ugyanakkor stabil szintre állt be, ahol a pénzügyi fegyelem, a költségek tudatos kontrollja és a kiszámítható működés iránti igény vált meghatározóvá. A 2023-2025 közötti tendenciák azt mutatják, hogy a kkv szektor gondolkodása átalakult: a korábbi, sokkszerű kockázatok helyét a hosszabb távú működési feltételekhez való tudatos igazodás és a kockázatok megfontolt, mérsékelt kezelése vette át a vállalkozói döntések terén. A hazai kkv-k alkalmazkodóképessége továbbra is erős: a változó gazdasági környezetben a vállalkozások elsősorban a működőképesség biztosítására és a stabilitás fenntartására rendezkedtek be.

A makrogazdasági mutatók mellett érdemes a reálgazdaság fontos aktorainak, a hazai kis- és középvállalkozások vezetőinek aktuális hangulatát is megismerni – hívja fel a figyelmet az Egyensúly Intézet. A nemzetgazdaság alacsony növekedési üteme, a beruházások visszaesése nem csak a nagyvállalati szektort, hanem a kkv szereplőket is érinti. Az ország problémái és a gazdasági kockázatok világosan kirajzolódnak a vállalkozók válaszaiból.

A VOSZ Barométer aktuális eredményei nem csak 2025 utolsó negyedévéről számoltak be, hanem számvetés is az elmúlt évek üzleti folyamataival. A VOSZ Barométer 2023 óta követi nyomon a kis- és közepes vállalkozások körében tapasztalható hangulatot és annak változását. Az Egyensúly Intézet negyedévente 400 cégvezetőt kérdez meg a gazdasági kilátásokról, az üzletmenet kihívásairól, a beruházásokról, az inflációról, a béremelésekről és egyéb aktuális kérdésekről.

A 2025 IV. negyedévi Barométer főindexe 49 pontot ért el, így a vállalkozói hangulat az év végére ismét a pesszimista tartományba került, elsősorban a beruházások értékének csökkenése következtében. Az alindexeket tekintve továbbra is a pénzügyi helyzet mutatója a legerősebb, 61 százalékon áll, ugyanakkor ez a legalacsonyabb érték a mérés kezdete óta. Az üzleti hangulat alindexe 58 százalék. A beruházási hajlandóság alindexe 4 százalékponttal csökkent, és historikusan továbbra is rendkívül alacsony szinten maradt.

A 2025. IV. negyedéves eredmények alapján a korábbi negyedévek hullámzó, enyhén javuló tendenciája megtorpant, és alacsony szinten stabilizálódott. Az összesített főindex, valamint az alindexek értékei – a beruházási mutató kivételével – érdemben nem változtak. A vállalkozói hangulat tehát nem romlik tovább, ugyanakkor a tartós javulás is elmarad, és a gazdasági szereplők többsége továbbra is visszafogott növekedési várakozásokkal tekint a jövőbe. A 2023 és 2025 közötti éves adatok alapján a hazai kkv szektor üzleti hangulata tartósan alkalmazkodási pályán mozog. A vállalkozások nem a növekedésre, hanem a működőképesség fenntartására rendezkedtek be, és az üzleti hangulat érdemben nem tudott visszatérni a 2023-as szintre.

A vizsgált időszakban nem látható érdemi fellendülés, ugyanakkor a korábbi sokkszerű romlástól való félelem fokozatosan enyhült. Bár a gazdasági környezetet továbbra is bizonytalannak érzékelik, egyre kevésbé számítanak hirtelen romlásra. Ez a stabilizálódás azonban nem a növekedési kilátások erősödését, hanem a kivárás és a kockázatminimalizálás túlsúlyát jelzi.

Az éves trendek azt mutatják, hogy az üzleti hangulat szerkezete jelentősen átalakult. A klasszikus válságtényezők – például az infláció, az energiaárak vagy az árfolyam-ingadozás – súlya látványosan csökkent, miközben előtérbe kerültek a működés kiszámíthatóságát gyengítő makroszintű, strukturális tényezők. 2025-re meghatározóvá vált a magas adóterhek, a gazdaságpolitikai bizonytalanság, az elszegényedés és a munkaerőhiány említése. A mindennapi működéshez kapcsolódó kockázatok szerkezete szintén ezt az eltolódást tükrözi. Az energiaárak és az általános áremelkedés szerepe mérséklődött, miközben a működés stabilitását érintő tényezők – a megrendelések elmaradása, a csökkenő vásárlóerő, valamint a veszteséges működés kockázata – tartósan magas szinten maradtak.

Az éves adatok nem jeleznek érdemi szerkezeti javulást a kockázatok terén. 2024-ben ezek halmozottan jelentek meg, 2025-ben pedig ugyan enyhe mérséklődés látható, de a vállalkozások kockázati környezetét a cégvezetők továbbra is feszültnek érzékelik. A vállalkozói kilátások éves összevetésben szintén a tartós óvatosság képét erősítik. A rövid és hosszabb távú várakozások megoszlása 2023 és 2025 között csak lassan változott. A kedvezőtlen megítélések aránya kismértékben nőtt, miközben az „inkább kedvező” kategória fokozatosan szűkült. Az optimizmus nem tűnt el, de szűk körre korlátozódott, és nem vált általánossá. A vállalkozók többsége a stagnálást tekinti alapforgatókönyvnek, nem pedig a növekedést.

A beruházási aktivitás és a munkaerővel kapcsolatos döntések erőteljesen a kivárás irányába mutatnak. 2023 óta csökkent az új üzleti lehetőségekkel való találkozás, az új beruházások és a munkaerő-felvétel tervezése, miközben a tervezett beruházások megvalósítása is egyre nehezebb. A beruházási folyamatot tekintve minden ponton visszafogottság figyelhető meg, ami nemcsak szándék-, hanem kapacitás- és forráshiányra is utal. A munkaerőt tekintve a vállalkozások inkább megtartják meglévő dolgozóikat, ami nem optimizmust, hanem kényszerű alkalmazkodást jelez a tartós munkaerőhiány mellett.

A pénzügyi helyzet éves alakulása kettős képet mutat. Miközben a fizetési és adófegyelem érdemben javult, a tartalékokkal rendelkező vállalkozások aránya folyamatosan csökkent. A pénzügyi stabilitás így egyre inkább fegyelmezett működésen és költségáthárításon alapul, nem pedig erősödő pénzügyi pozíción. Az infláció beépítése az árakba 2023 és 2025 között tartós vállalati gyakorlattá vált, ami arra utal, hogy a vállalkozók a magas költségszintet strukturális adottságként kezelik.