A rendezvény bevezető előadását Molnár Endre Mihály, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének szakmai igazgatója tartotta. Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke és Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) országos elnökhelyettese, a Szövetség Veszprém Vármegyei Szervezetének elnöke vázolta a helyzetet. A rendezvényt Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter, a Pénzügykutató Zrt. munkatársa, az MKT Munkaügyi Szakosztályának elnökségi tagja moderálta.
„Nem látok olyan világpiaci folyamatot, amely idén érdemben dinamizálná a magyar munkaerőpiacot, így az tovább fog lazulni. A magyar gazdaság nyitottsága és kicsisége miatt rá vagyunk utalva az európai, benne kiemelten a német, s mellette az amerikai gazdaságra. Leginkább a szolgáltató iparágat lehet könnyebben dinamizálni, ezzel hozzájárulva a GDP növekedéséhez” – fogalmazott Gazsi Attila.
Az idei béremelést a munkavállalók oldaláról erőn felülinek tartja, (minimálbér 11, garantált bérminimum 7 százalék), a kkv-k egy része ezt nagyon nehezen fogja kitermelni. Ráadásul a vállalkozások belső munkanélküliséggel is küzdenek, az emberek nehezebben jutnak megfelelő munkához, hosszabb távon kell keresniük állást. Azok a cégek sem küldték el a dolgozóikat, amelyeknek most nem megy jól, mert kivárnak, beálltak egyfajta „családi termelékenységre”, amely persze nem igazán hatékony. Gazsi Attila úgy látja, hogy a diplomás munkaerő ma még változatlanul sokkal értékesebb a szakképzettnél. „A tudásalapú gazdaság irányába kell indulnunk a beszállítói munkaalapú irány helyett” – mondta. A nyugat-európai országokban dolgozó magyarok átlagosan 2,5-szer többet keresnek az itthoni bérekhez képest, így a kintiek hazatérése aligha prognosztizálható – ezt igazolja egyébként az Egyensúly Intézet és a VOSZ közös kutatásának eredménye is. A „hazacsábítás” a 300-400 ezer külföldön dolgozóból talán néhány ezer esetében lehetséges rövid távon, nagyobb számban legfeljebb a nyugdíj előtt állók jönnének vissza.
Szóba került a mesterséges intelligencia hatása is, amely a VOSZ elnökhelyettese szerint inkább pozitív, mint negatív. Egy 200-250 órás AI-képzéssel versenyképes fizetést lehet kiharcolni – ilyen képzést a VOSZ is nyújt, a 8 részes ChatGPT tanfolyama például ingyen elérhető. Hogy milyen a munkaerő mobilitása Magyarországon? Gazsi Attila azt prognosztizálja, hogy Debrecen és térsége után a következő fellendülés a Kaposvár-Pécs-Békéscsaba vonalon lesz, ahol jó esetben nemcsak összeszerelő, hanem nagy szaktudást igénylő vállalatok kezdenek működni a jövőben. A legalább 3 százalékos GDP-növekedés után kb. 2 év múlva lehetne telített a munkaerőpiac, egyelőre azonban arra sincs lehetőség, hogy Kelet-Magyarországról Nyugat-Magyarországra toborozzanak dolgozókat. A harmadik országból érkezők foglalkoztatását Gazsi Attila ma jól szabályozottnak ítéli makro szinten, igaz, mikro szinten vannak gondok. „40-50 ezer munkavállalót nem lehet egyik napról a másikra előteremteni, még akkor sem, hogy a VOSZ jó programokat dogozott ki a Nemzetgazdasági Minisztériummal, valamint a munkaerőpiaci kérdésekkel foglalkozó szervezetekkel.” Leszögezte: „Magyarországon a napi szintű ingázás működik, a nagyobb mobilitás viszont gátakba ütközik. Nagy beruházásoknak persze van valamilyen elszívó hatásuk, de tömegeket nem mozgatnak meg.”
A várható gazdasági fellendülést a belső kereslet élénkülése, valamint a korábbi beruházások fokozatos beérése táplálhatja – mondta Molnár Endre Mihály, aki úgy látja, hogy a vállalkozások üzleti várakozása 2026-ra javuló képet mutat. Egyre nő ugyanis azoknak a cégeknek a száma, amelyek pozitívan ítélik meg jövőbeni üzleti helyzetüket. A szakértő a munkaerőpiacon a legnagyobb növekedési igényt a turizmus és vendéglátás, a gazdasági szolgáltatások, valamint az egyéb szolgáltatások területén várja 2026-ban. A GVI legfrissebb, több mint 6000 vállalat megkérdezésével készült kutatása alapján a cégek többsége bővítésben gondolkodik, ám a növekedési kedv megtorpant. A szakképzett fizikai munkaerő hiánya továbbra is a gazdaság egyik legfőbb gátja marad.
Mészáros Melinda szerint átlag alatti munkaerő-felvétellel kell számolnia idén a kereskedelemnek, a logisztikának és a feldolgozóipari gyártásnak, míg az autóiparnak stagnálásra kell berendezkednie. Ugyanakkor létszámbővülés várható a vendéglátásban, a különböző szolgáltatásoknál és a pénzügyi-biztosítási szektorban. Mivel az aktív foglalkoztatottak száma évente 35-40 ezer fővel csökken, az új beruházások munkaerőigényét is csak nagyon nehezen lehet kielégíteni.
