Az otthonról történő munkavégzés sokáig csak néhány kivételezett foglalkozást gyakorló számára volt elérhető, de a szélessávú internet elterjedése lényegesen kiszélesítette a távmunkában végezhető feladatot körét. A Covid-19 járvány világszerte, így hazánkban is felerősítette a távmunka elterjedését. A KSH adatai szerint a pandémia első két hulláma hatására egyértelműen nőtt a rendszeresen és az alkalmanként távmunkát végzők létszáma. A csúcspontot az első hullám jelentette, ekkor a távmunkát végzők száma elérte a 700 ezret, szemben a 2019 végi 110 ezerrel. A második hullám csúcsán 600 ezer fő volt érintett. 2022. és 2024. között ez a szám 3-400 ezer fő között alakult.
Jellemzően heti hány napot szokott otthonról, home office-ban dolgozni? (százalék)
Forrás: GKI felmérés
A Magyarországon alkalmanként vagy rendszeresen távmunkát végzők aránya (kb. 12 százalék) valamivel kisebb, mint Csehországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában, de majdnem kétszer akkora, mint Bugáriában vagy Romániában. A magyar adat az uniós átlag szűk felét tette ki 2024-ben. Európában a csúcstartók a hollandok, ahol a munkavállalók kicsit több, mint fele legalább időnként otthonról is dolgozhat. A dán, finn, luxemburgi és svéd munkavállalók csaknem fele élhet a távmunka lehetőségével. Ezekben az országokban magas a szolgáltató szektor részesedése az összes foglalkoztatásból.
Hazánkban 2025 eddig eltelt részében a távmunka elterjedtségét illetően enyhe csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Elsősorban a közszolgáltatások, de az üzleti szektorban működő nagyvállalatok is egyre jobban szeretnék az irodai munkavégzés szerepét növelni. Jó példák erre, hogy idén a MÁV-Volán-csoport és a MOL is megszüntette az otthoni munkavégzés lehetőségét.
A GKI a magyar felnőttkorú lakosság egészét reprezentáló ezer fős mintán végzett kutatást a távmunka hazai elterjedtségét vizsgálva. 2025 szeptemberében a válaszadó munkavállalók 29 százalékának van lehetősége otthonról (is) dolgozni. Minden második felsőfokú végzettségű számára adott ez a lehetőség, míg a középfokú bizonyítvánnyal rendelkezőknél csak minden ötödiknek. Az önálló értelmiségi szakmákban a távmunka előfordulása 80százalék feletti, de a felsővezetők több, mint fele is érintett. Érdekes különbség alakult ki a verseny- és a közszféra között. Amíg a versenyszférában a beosztott diplomások és az irodai alkalmazottak 71, illetve 43 százaléka dolgozhat legalább időnként home office-ban, addig a közszférában ugyanez a két arány 10 és 16 százalék.
A közép-magyarországi régióban a távmunka csaknem a dolgozók felére kiterjed (44 százalék), de az átlagosnál magasabb a közép-dunántúli régió érintettsége is (37 százalék). A többi vidéki körzetben 20 százalék körüli arányokkal lehetett találkozni. A home office gyakorisága a jövedelem emelkedésével lényegében párhuzamosan nő: a legfeljebb havi 200 ezer forint nettó fizetést keresők között elvétve találhatók távmunkában is foglalkoztatottak, míg a havi nettó 700 ezer forint felett keresők körében a home office aránya 60 százalék körüli. Az otthoni munkavégzés igazán a legfeljebb 29 éves munkavállalók körében népszerű, ezek csaknem fele érintett – ebben a korcsoportban a legmagasabb az igény a munka és a szabadidő rugalmas alakítására. A középgenerációkhoz tartozók közül minden negyedik alkalmazott dolgozik távmunkában is. Az ötvenes éveikben járók harmada, míg a hatvan év felettiek csupán ötöde végez munkát otthonról.
Minden negyedik, távmunkában (is) dolgozó csak alkalmanként élhet a home office eszközével. Háromnegyedük viszont rendszeresen alkalmazhatja. A home office-ban (is) dolgozók közül minden hatodik egyáltalán nem jár be a munkahelyére, a többieket hibrid formában foglalkoztatják. A csak otthonról dolgozók 80 százaléka nő és 20 százaléka férfi. A felsőfokú végzettségűek körében sokkal gyakoribb a teljesen otthonról végzett munka, mint a középfokú végzettséget szerzettek között.
A távmunkát végzők száma Magyarországon (ezer fő), 2019-2025
Forrás: KSH
A multinacionális vállalatoknál, a nemzetközi szolgáltató központoknál, a bankoknál és az IT-szektorban a nemzetközi gyakorlat és a tehetségmegtartás miatt általában elterjedtebb a hibrid modell. A kisebb hazai cégeknél nagy a szórás – van, ahol engedik a rugalmasságot, mert inkább a költségeken való spórolásra (iroda, rezsi) helyezik a hangsúlyt, máshol viszont fontosabb az ellenőrzési szempont és ragaszkodnak a teljes munkaidős irodai jelenléthez.
A közeljövő meghatározó trendje lehet a fokozatos visszatérés az irodába, de az otthoni munkavégzés szerepe nem tűnik el. Magyarországon a következő 2–3 évben nem az lesz a fő kérdés, hogy marad-e a home office, hanem hogy milyen formában. Az állami és konzervatív szektor visszaszorítja, a multik és tudásalapú cégek megőrzik, és a kompromisszum a heti 1–2 napos otthoni munkavégzést tartalmazó hibrid modell lehet. A fiatal generációk rugalmasság iránti igénye miatt a home office teljes tiltása hosszú távon nem tartható. Azok a munkaadók, amelyek teljesen megszüntetik a home office-t, sokat kockáztatnak: magasabb fluktuációval, toborzási nehézségekkel, dolgozói elégedetlenséggel nézhetnek szembe. A jövőben az iroda szerepe is átalakulhat: nem feltétlenül állandó munkakörnyezet jelent, hanem közösségi és együttműködési pont lesz. Ugyanakkor vissza fog épülni az irodai kultúra, aminek több előnye is van: stratégiai meetingek, kreatív munka, ötletroham, csapatépítés, a közösséghez tartozás élménye. A GKI előrejelzése szerint hazánkban a következő két-három évben a távmunka lehetőségét kínáló munkahelyek száma összességében enyhén szűkülhet, de a hibrid modell nem szorul vissza érdemben.
