Magyarország nagyon kevés területen áll olyan jól, mint a foglalkoztatottságban, de így is van potenciál további fejlődésre. A Magyarország jövő időben című podcast adásban a szakértők azt járták körbe, hogy melyek a legfontosabb készségek a munkaerőpiacon, hogyan lehetne további százezreknek munkát adni, mi okoz a robotizációnál is nagyobb kihívást, és miért baj, hogy nem akar több ember vezérigazgató lenni Magyarországon.

A műsor első felében Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, az európai szinten jelentős gyártócég, a Videoton Holding társtulajdonosa és társ-vezérigazgatója osztotta meg tapasztalatait a munkaerőpiacról. A második részben az Egyensúly Intézet vezetői, Boros Tamás és Filippov Gábor elemezte az általános munkaerőpiaci helyzetet és a lehetséges fejlődési irányokat.

Boros Tamás igazgató és társalapító szerint a magyar munkaerőpiac egy rosszul működő randiapphoz hasonlít, ahol a 200 ezer álláskereső és a 60–80 ezer betöltetlen állást kínáló cégek nem húzzák egymást. „Ebben bőven van még potenciál. A helyzet nemcsak a munkanélkülieknek tragédia, nemcsak a cégeknek rossz, amelyek nem találnak megfelelő munkaerőt, hanem az egész magyar gazdaságnak. Ha ez a pár százezer ember olyan munkahelyet találna, ahol megfelelő hozzáadott értéket tud teremteni, az a magyar GDP-t 5–7 százalékkal növelné.”

Filippov Gábor kutatási igazgató szerint az a fő probléma, hogy az utóbbi 15 évben leginkább az alacsony hozzáadott értékű munkákat kínáló külföldi cégek szívták fel a munkanélkülieket. Szerinte ezt érdemes szem előtt tartani, amikor arról beszélnek a döntéshozók, hogy külföldi beruházásokon keresztül szeretnék az ország termelékenységét növelni.