Több lépcsőben emelkedik az alanyi adómentesség éves bevételi korlátja: a jelenlegi 18 millió forintos felső határ 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő.
2026-ra akkor választható alanyi adómentesség, ha a vállalkozás 2025-ben és várhatóan 2026-ban sem lépi át a 20 millió forintos bevételi határt. A feltételeknek megfelelő, már most alanyi mentes, több mint 870 ezer kisvállalkozónak nincs teendője.
Az alanyi adómentességet újonnan választóknak pedig december 31-ig kell nyilatkozniuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, amit legegyszerűbben Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (az ONYA-ban) tehetnek meg.
Sokkal kedvezőbbé válnak jövőre az átalányadózás szabályai, 40-ről 45 százalékra nő az átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada, amely 2027-ben már 50 százalék lesz. Az átalányadózók jövedelme az éves minimálbér feléig adómentes, ami 45 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy több mint 3,5 millió forintos bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
Január 1-jétől csökken a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók esetében a havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) alapja. Ettől az időponttól a szocho alapja – hasonlóan a társadalombiztosítási járulék alapjához – havonta legalább a minimálbér/garantált bérminimum 100 százaléka a 112,5 százalék helyett.
Jövőre már nemcsak az átalányadózóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozóknak is elegendő negyedévente bevallaniuk a tb-járulékot és a szochót, nem kell havonta elkészíteniük a bevallásokkal. A bevallási gyakorisághoz igazodik a szocho és a tb-járulék megfizetésének határideje is, így mind a bevallást, mind a befizetést a negyedévet követő hónap 12-ig kell teljesíteni, de az elszámolás miatt a járulékbevallásban a közterheket havonkénti bontásban kell feltüntetni.
Az egyéni vállalkozóknál a bejelentéshez kapcsolódó adminisztrációs terhe is csökken, mert helyettük 2026-tól a biztosítotti bejelentést a NAV intézi hivatalból.
Jövőre még több céget érint a havi helyett a ritkább – negyedéves – társasági adóelőlegfizetés. A negyedéves társasági adóelőlegfizetésre érvényes 5 millió forintos határ 20 millió forintra nő.
Az új szabályt első alkalommal a 2026-ban bevallott – a 2025. évi adófizetési kötelezettség alapján számított – adóelőlegekre kell alkalmazni, így naptári éves adózó esetén a haviról negyedéves gyakoriságra történő áttérés 2026. júliusától kezdődhet meg. A negyedéves társasági adóelőleg-fizetésre kötelezettek az adóév utolsó negyedévére jutó társasági adóelőleget 2026-tól a negyedév harmadik hónapjának huszadik napjáig (jellemzően december 20-áig) kell, hogy teljesítsék.
Arra is kitért az adóhivatal, hogy jelentősen, 20 százalékkal, nőnek a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolókészítés értékhatárai. A határérték a mérlegfőösszeg tekintetében 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevétel esetén 300 millió forintról 360 millió forintra nő, így még több mikrovállalkozást érint ez a fajta adminisztrációcsökkentés.
A belépési határ duplázásával a kisvállalati adó (kiva) is kedvezőbbé válik 2026-ban. Jövőre már azok a cégek is választhatják a kivát, amelyek legfeljebb 100 főt foglalkoztatnak, és legfeljebb 6 milliárd forint bevétellel és mérlegfőösszeggel rendelkeznek. Emelkednek a kiesési értékhatárok is: a kiva hatálya alatt maradhatnak a cégek mindaddig, amíg a foglalkoztatottak száma a 200 főt, illetve a bevétel a 12 milliárd forintot nem haladja meg.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban is könnyítést hoz az újév, a mezőgazdasági idénymunka éves kerete 210 napra, az egy munkáltatónál végezhető alkalmi munkáé pedig 120 napra nő.
